3.fejezet

Három

Corran Horn meglazította a szíjakat és kiszabadította magát a tartószíjak közül, még mielőtt Füttyös befejezte volna a vadászgép leállítását. A pilóta levette a sisakját és rárakta a vadászgép műszerfalának orrára, majd kikászálódott a pilótafülkéből és leugrott a hangér fedélzetre. Hamar felállt a leérkezést tompító guggolásból, és Füttyöshöz lépett. A droid élesen ráfütyült.

- Tudom, hogy le akarsz jönni. Keresek egy technikust, aki majd segít.

A repülési műveleti központ felé fordult és felemelte a kezét, hogy jelezzen a technikusnak, de hirtelen egy nő az összefonta ujjaikat, és pár lépéssel az X-szárnyú mögé húzta Corrant. A lány eltakarta a száját az, majd Corran beburkolta őt egy heves öleléssel. Belekapaszkodott, szorosan hozzábújva, beitta haja fűszeres illatát, parfümjét, ahogy csókolóztak.

Végül, vonakodva bár, kiszabadította magát, és belenézett a lány parázsló barna szemeibe.

- A fenébe, annyira hiányoztál, Mirax. Én…

A lány ismét megcsókolta.

- Te is, én is itt vagyunk most. A hiányolásnak vége.

Corran megfogta a kezét és megsimogatta az arcát, letörölve egy könnycseppet.

- Itt a boldogság ideje.

- Nagyon is. - A lány visszahúzta az arcát pár centiméterrel és felvonta fekete szemöldökét. – Semmi örömkönny?

Corran megvonta a vállát.

- Az lehet, hogy te egy egész folyónyit kisírtál magadból, de nekem nem állna jól.

Füttyös durva sivítása felettük szükségtelenné tette Mirax válaszát.

A lány hüvelykujjával a droid felé mutatott.

- Igaza van; ti, pilóták túl komolyan veszitek az imidzseteket. -  Mirax az állára bökött. – Meg aztán, aki sokat sír, nem tehet értem semmit.

- Szeretsz engem az én sztoikus magatartásom ellenére is?

- Dehogy, drágám, csakis a fénykardodért szeretlek. –  Jobb karját Corran derekára húzta. – Muszáj jelentened az eligazításon, vagy elrabolhatlak?

Corran összevonta a szemöldökét.

- Nem tudom, hogy mindent megbeszéltünk-e a Bilbringiről hazafelé.

- Szóval azt akarod, hogy menjek haza és bújjak ágyba?

A férfi a fejét rázta, miközben átvágtak az osztag megérkezése okozta hangárbeli káoszon. - Bőven van időnk együtt a Home One-on is.

- Nem ezt kérdeztem.

Corran pislogott.

- Úgy látom, túl sokáig voltam távol.

- Biztos vagyok benne, hogy Mirax pótolni fogja az ön számára az elvesztegetett időt, hadnagy - Wedge Antilles elmosolyodott. - Azt hallottam, hogy nagyon tanulékony.

- Wedge! - Mirax belevetette magát a karjaiba egy nagy öleléssel. – Tudtam, hogy Thrawn nem kap el téged.

Wedge elmosolyodott és lesöpörte Mirax fekete haját a válláról.

- Nos, valakinek életben kellett tartania Corrant. Nem akartam, hogy vissza kelljen jönnöm a Coruscantra és közölni, hogyan halt meg.

- Az nem lett volna jó. – Mirax végigsimított Wedge narancssárga repülősruhájának mellkasán levő rangjelzésén. A körívvel befogott négyszögben keresztet alkotó pontok díszelegtek. - Tábornok? Ó, Wedge, a családod olyan büszke volna rád. - Előrehajolt és megcsókolta az arcát.

- Köszönöm. - Wedge kicsusszant a lány öleléséből és lenézett. Arca elvörösödött, majd mosolyogva felnézett. - Nem igazán így terveztem az életemet, de valaki egyszer azt mondta: az élet a terveid beteljesülésére való várakozás.

- Hallottam, hogy így van. - Mirax hátralépett Corran mellé és jobb kezének ujjai annak baljába csúsztak. - Az új rang, új feladatokat jelent az ön számára, azt hiszem.

- Igaz. - Wedge összevonta a szemöldökét és körülnézett a hangárban. – Erről jut eszembe: hanyagság lenne nem megkérdeznem, miképpen derítetted ki, hol találkozhatsz velünk, és hogy jutottál ide? Ez állítólag biztonságos terület.

Mirax kemény pillantást lövellt Corran felé.

- Gyanúsítgató leckéket adtál neki?

Corran megrázta a fejét.

- Én ugyan nem. És tudom, jobb ha Terriknek nem teszünk fel ilyen kérdést.

- Ott a pont, Corran. - Wedge zavartan bólintott. – Azt hiszem, hálásnak kellene lennem Boosternek, amiért nem itt parkolta le az Errant Venturet.

Mirax nevetett.

- Nem bízik teljesen abban, hogy Thrawn meghalt. Úgy gondolja, hogy ez csak pletyka, s hogy a csillagrombolójával elrejtőzött. De nem juthat el hozzá a flottájával.

Corran megsimogatta állát.

- Booster Thrawn ellen. Egy ilyen meccsért akár még fizetnék is, hogy láthassam.

 - Csak várj. Booster majd kitalálja, hogy az Errant Venture Bilbringire ugrása éppen elég elterelés volt ahhoz, hogy Thrawn figyelmét elterelje a halála előtt.

Wedge elmosolyodott.

- Öt év után végre sikerült észrevenni, hogy amióta elloptuk a Golanról, az Errant Venture velünk repül.

Mirax az ujjait belenyomta Corran szájába, és haragosan nézett rá, megelőzve bármilyen megjegyzést az apjáról.

- Hogy válaszoljak a korábbi kérdésére, Antilles tábornok, az ön érkezése várható volt, hiszen Ackbar admirális egy osztagot üdvözlő ünnepséget javasolt. Emtri, mivel amúgy is olyan jó szervező, értesített a dologról.

Corran gyengéden kihúzta Mirax ujjait a szájából.

- Tehát kapunk egy meglepetéspartit egy droid szervezésében?

Felesége elmosolyodott.

- Nem volt más választása: vagy ez, vagy a leselejtezés. A parti a szórakoztatóközpontban fog elszabadulni nyolc órakor.

Wedge bólintott.

- Csinálsz rhyscate-ot?

 - Ez a szándékom. Most éppen minden alapanyag kéznél van. -  Mirax Corranra pillantott. – Egy segítőnek tartogatom.

Corran hátramutatott, ahol egy technikus daruval húzta ki Füttyöst zöld és fehér X-szárnyújából.

- Egy pillanat, és Füttyös a rendelkezésedre áll

 A nő szorítása erősödött.

- Nem épp ilyen segítőre gondoltam.

Corran érezte, hogy egy hőhullám tör rá, aztán az arca elvörösödött. Ránézett Wedge-re.

- Ha nem bánja, tábornok, azt hiszem, mennünk kell sütni.

Meghagyták Füttyösnek, hogy jelezzen, ha a rhyscate elkészül, így tudtak tölteni némi időt együtt a konyhán kívül.. A konyha, habár a legmodernebb eszközökkel volt berendezve, mégis egy X-szárnyú pilótafülkéjének szűkösségére emlékeztette őket, amikor mind a hárman megpróbálták bezsúfolni magukat oda. Így hát átvonultak a nappaliba, amit a két kisebb hálószoba közé építettek. Mirax valamikor irodának használta a nappalit, ami azt jelentette, hogy mindenféle tárgy hevert szanaszét. Corran nem bánta, ez a káosz legalább elriasztotta Mirax apját a hosszú látogatásoktól, amikor véletlenül Coruscanton járt volna.

Mirax már felújította a hálószobát, míg Corrant lefoglalta a Zsiványkommandó tagjaként Thrawn üldözése. Felújításba kezdeni, míg a háború dúl, frivol dolognak tűnhetett, de Corran meg tudta érteni. A férfi tudta, Mirax nem volt tétlen a Thrawn-válság alatt. Jó üzletet csinált a Thrawn által leigázott világokból érkező menekültek elszállításával és készletek megfelelő helyére küldésével. Mikor visszatért a coruscanti közös lakásukba, a hálószoba pont úgy nézett ki, hogy érzékeltesse Corran hiányát. Átrendezve az egészet, olyanná változtatva, amit hogyha megmutat nekem, végre befejezem a baljós jövőről agyalást, és más dolgok felé fordítom a figyelmet.

Mikor a sütési feladatokat átadták Füttyösnek, Mirax örömmel és izgatottan mutatta meg neki a változtatásokat, amiket eszközölt. A férfi úgy találta, az új ágy nagyon kényelmes, az ottegani szőnyeg selymesen puha, a nerfgyapjú törölközők pedig remekül szívják magukba a vizet egy frissítő fürdő után. Mirax még Corran ruhásszekrényét is feltöltötte pár új, divatos darabbal – amiknek élénk színe homlokráncolást váltott ki a pilótából.

Mirax értetlenül fogadta Corran nemtetszését.

- Ez a vibráló zöld, laza tunika a divat, Corran, elefántcsontszín csíkos inggel alatta. A Birodalom tett egy utolsó kísérletet, hogy elpusztítsa az Új Köztársaságot. Azoknak az időknek, mikor zord birodalmi göncöket vagy olyan ruhákat hordtunk, mint az ellenünk harcolók, már vége. Azok elrejtettek minket a múltban, de most már nem.

- Az egy dolog, hogy elrejt bennünket, más viszont, hogy úgy nézünk ki benne, mint egy céltábla. – Nem rejtette el mosolyát, miközben Mirax apró fülbevalókat dugott a fülébe. Az ékszer ezüstös ragyogása mintha a köntösének színét akarta volna kihangsúlyozni. Corran nem igazán értette, az elöl mélyen, hátul még mélyebben kivágott fekete dressznek mi szüksége volt az ezüst szín kihangsúlyozására – talán olyan szálakat szőttek a ruhába, amik bizonyos fényszöget kapva ezüstösen csillognak –, de a ruhaköltemény valódi célponttá tette Miraxot. – Lenyűgöző a ruhád.

- Köszönöm szépen. Az évfordulónkra kaptam.

Corran szólni akart, de habozott és összevonta a szemöldökét. Látva, hogy Mirax figyeli őt a tükörben, a férfi összerezzent.

- Tudod, hogy nem felejtem el azt a napot.

- Tudom. Megvan az üzenet, amit küldtél. - A lány megfordult és megcsókolta az ajkát. – Tudod, annak ellenére, hogy nagyon sok időt töltünk egymástól távol, én mégsem bántam meg, hogy összeházasodtunk.

- Mivel itt vagyok veled. – Corran megsimogatta a csupasz bőrét a válla fölött, miközben megcsókolta a nőt. – A következő uralkodó vagy hadúr, esetleg kalóz megpróbál elszakítani minket egymástól, az már előre halott.

- Ahogy mondod, kedvesem. – A lány megcsókolta az orrát, majd megfordult és az ajtó felé irányította. – Még a Zsiványok is kiadhatnának egy közleményt az elkövetkező békéről.

Ugyan az otthon töltött idő alatt együtt lehetett Mirax-szal és végre felvehette a lépést az itteni eseményekkel, mégis élvezte a partit. Az alatt a három év alatt, míg együtt repült bajtársaival az osztagban, jól megismerte őket. Hihetetlen mennyiségű időt töltött velük, általában olyan körülmények között, amelyek bőven károsnak nevezhetők. Mindannyian közel kerültek egymáshoz, és most, hogy nem nyomta a vállukat semmiféle teher, Corran csak most ébredt rá, mennyit törődött velük.

Elmosolyodott, mikor látta Gavin Darklightert Asyr Sei’larral táncolni. Még emlékezett arra a Gavinra, aki még esetlen fiúként csatlakozott az osztaghoz. Világosbarna haja és barna szeme kombinálva halk szavú, laza személyiségével, azonnal bizalmat és barátságot ébresztett. Az évek során Gavin már felnőtt – a kecskeszakálla és arcszőrzete voltak a férfivé érésének külső bizonyítékai. A háború egy sivatagi sihederből háborús hőssé változtatta őt, aki gondolkodik, mielőtt cselekedne.

Asyr Sei’lar, a bothai nőstény, akivel Gavin kapcsolatba került, ibolyakék szemeiben játékos tűz égett. Bár sokan filigránnak írják le őt, és a testét fedő fekete-fehér szőrme is kismacskássá teszi, mégis dicsőséges magasztosság áradt a lényéből. Corrant tisztelték, mint pilótát, mert a döntéseket ő hozta. Mindig is ellenszegült a neki támasztott elvárásoknak. Bothai felmenők, ráadásul a heves tiltakozások ellenére is kitart Gavin mellett.

Ooryl Qyrgg, hosszú ideig Corran gand származású szárnysegédje sétált oda a kezében egy kis tányér szivárványban játszó, hosszú protoplazma csíkkal. Megragadott egyet háromujjú kezével, és a szájába csúsztatta, állkapcsa elégedetten rágcsálta az ételt. Egy kristálytiszta membrán takarta el a gand szemét, és egy sípoló hang hagyta el lélegeztetőjét, amit Corran egy elégedett sóhajként azonosított.

- Finom, ugye?

- Igen, Corran, nagyon. – Állkapcsai a létező legnagyobb mosolyára húzódtak. – Majd megszokom. A Gandon vannak olyan fajok, amelyek nem eszik meg ezeket az uumlourtikat – bele is halnának. Bár, nem hiszem, hogy kedvelnék ezt az ételt.

Corran megveregette barátja szürkészöld kitinpáncéljának vállát.

- Ez így igaz, én például sosem voltam oda az olyan ételekért, amik túl iszaposak az ízlésemnek. És kockáztatni az életemet, hogy megtudjam, nem tartozik azok közé az elfoglaltságok közé, amiket ki akarok próbálni. De ne hagyd, hogy ez téged megállítson.

- Ez nem áll szándékomban, Corran.

A koréliai pilóta a fejét rázta.

- Mégis volt idő, amikor állhatott volna.

- Ooryl nem egészen érti ezt a megjegyzést.

- Gavinra nézve arra gondoltam, amikor csatlakoztam az osztaghoz. Akkor még nem történt meg a janwuine, így mindig úgy emlegetted magad, mint Ooryl vagy Qrygg. Nem voltál olyan őszinte, de sokkal óvatosabb. Aztán, magabiztosabb és tapasztaltabb lettél, és ez csodálatos. De tényleg.

Ooryl vetett rá egy sanda oldalpillantást.

- Az az Ooryl, akit te most jellemeztél, minden bizonnyal rámutatott volna arra a tényre, hogy mindezt az osztagban eltöltött idő alatt tanulta meg.

- Valószínű.

- Én, viszont nem akarom megkörnyékezni ezzel az egódat. – Száján a maszk szétnyílt, majd keményen visszacsukódott. – Én most vicceltem, igaz?

- Sikerült, Ooryl. Te tényleg tanultál.

- Igen. Megtanultam értékelni a barátaimat. – Ooryl intett egy másik pár felé a táncparketten. – Celchu kapitány továbbra is a Birodalom elleni háborúra összpontosított, annak ellenére, hogy gyanúba került, hogy kém. Winter mellette maradt, támogatta őt, annak ellenére, hogy az Új Köztársaság vádat emelt ellene. Boldogok voltunk, amikor bebizonyosodott, hogy ártatlan, de Tycho sohasem mutatta jelét, hogy megkeseredett volna.

Corran a teremeben lévő többi osztagtársára pillantott. Hobbie és Janson leült a sarokba beszélgetni pár bothaival. Inyri Forge, Nawara Ven és a felesége, Rhysati Ynr - akit Corran ritkán látott azóta, hogy felmondott és családot alapított Nawarával – egy asztalnál ültek, és egy idős ember pilótafülkében töltött idejéről szóló anekdotáját hallgatták. Myn Donos csatlakozott Wedge-hez aki Salm tábornokkal beszélgetett, míg a quarren Lyyr Zatoq, és az Issori-i férfi, Khe-Jeen Slee, úgy tűnt, mindketten mély beszélgetést folytatnak a twi’lek Koyi Komaddal, aki egykor Zsiványkommandó vezető szerelője volt.

- Mind különbözünk, de mégis egyesültünk, pusztán az osztag közös érdekei miatt. Az, hogy képesek vagyunk együttműködni, reménységgel tölti el az Új Köztársaságot.

- Igen, és én is reménykedek. – Ooryl felszippantott még egy uumlourtit. – Jó látni az összes barátunkat itt, egy helyen.

- Már el is felejtettem, mennyien is vagyunk. – Corran elmosolyodott és bólintott egy magas, szakállas férfi felé, aki épp utat próbált törni a tömegen keresztül feléjük. Corran tudta, hogy már találkozott ezzel az emberrel a múltban, de nem tudta hová tenni. Aztán a férfi felemelte a jobb kezét, és Corran látta, hogy hiányzik a jobb kezének utolsó két ujja.

- Sithfattya.

Ooryl Corranra nézett.

- Micsoda?

- Az az ember, aki felénk jön, fogoly volt velem a Lusankyán. Ő az egyik eltűnt férfi. – Corran elindult előre, kitárva karjait. Hitetlenkedés jeges keze markolt a gyomrába. – A Császár fekete csontjaira, mit keresel itt?

A férfi megállt, és tétovázott, a felismerés eltűntette a magabiztosságot az arcáról.

- Üzenetem van a számodra, Corran Horn. – A halántékához emelte a tenyerét. - Sajnálom. Tudom, tudom te, de… - Gyötrelem vegyült a hangjába. – Én nem tudom, ki vagyok.

Corran közelebb húzta magához a férfit, és hagyta, hogy a kezei az oldalához simuljon.

- Te velem voltál a Lusankyán, hajdanán Jan Dodonna segítőjeként szolgáltál. A neved Urlor Sette.

Igen, Urlor Sette. – A másodperc törtrészéig Corran megkönnyebbülést vélt látni a férfi barna szemeiben, amik egyetlen nagy impulzus formájában ütköztek ki. Majd azok a barna szemek befelé fordultak, s vér kezdett el csurogni belőlük és Urlor Sette orrából. A férfi élesen felüvöltött, véres köd permetezett a szájából. Háta meggörnyedt, csontjai széttörtek, és lassan a földre hanyatlott. Mikor a tömeg szétvált előle, már csak egy folyamatosan növekvő vértócsa maradt belőle.

Corran letérdelt mellé és kinyúlt, hogy kitapintsa a torkán a pulzusát, de feladta, mert látta, hogy hasztalan. Bár még soha nem töltött túl sok időt azzal, hogy gyakorolja látens Jedi képességeit, ami az öröksége volt, de tudta, a kétség árnyéka se lehet afelől, hogy a férfi meghalt.

Wedge a test mellé guggolt.

- Mi történt?

Corran megborzongott.

- Urlor Sette volt Lusankyáról. Azt mondta, hogy egy üzenetet hozott nekem. – Corran kinyúlt és lezárta a férfi szemeit. – Megkaptam, és az átadás módját tekintve, csakis egy ember lehet a feladója.